A M�nchen t�rt�nete az 1972-es olimpi�n t�rt�nt mer�nyletb�l indul ki, amikor a Fekete Szeptember palesztin terroristacsoport tagjai t�szul ejtettek, majd a f�lresiker�lt n�met katonai k�zbel�p�snek k�sz�nhet�en meg�ltek 11 izraeli sportol�t.

A filmet az izraeli sportol�k eml�k�nek sz�nta, mivel az � nev�ket m�lt�nytalanul elhallgatt�k-hallgatj�k azok, akiknek r�sze volt a trag�di�ban (Ez igaz is: anno az olimpiai megeml�kez�sen sem esett sz� a sportol�kr�l). Mindemellett a M�nchen a rendez� saj�t szavaival "ima a b�k��rt", ami jelzi, hogy Spielberg a p�rtatlans�gra t�rekedett.

Ez nagyj�b�l siker�lt is neki, nem foglal �ll�st egyik oldalon sem: a film mind a mer�nyl�k, mind az �ldozatok hozz�tartoz�it �s f�jdalmukat l�ttatja, k�s�bb pedig a cionista eszm�knek ugyan�gy hangot enged adni, mint a palesztin fanatizmusnak. Ez a k�z�pre helyezked�s az, ami legink�bb szemet sz�rt a palesztin �s az izraeli kritikusoknak illetve politikusoknak, akikn�l a film egy�rtelm�en megbukott.

Persze a film nem nekik k�sz�lt els�sorban, hanem az �tlag n�z�nek, �gyhogy foglalkozzunk innent�l azzal, amit a filmv�sznon l�tunk. A M�nchen els�sorban Spielberg kiv�teles fesz�lts�gteremt� �s cselekm�nybonyol�t� k�pess�g�nek �jabb bizony�t�ka: az Avner Kaufman (Eric Bana) �ltal ir�ny�tott �tf�s megtorl� brig�d Nyugat-Eur�p�ban v�grehajtott akci�i a sz�khez szegezik a n�z�t, aki kell�k�ppen �t�rezheti, milyen az, amikor egy kapualjban le kell l�ni egy �rtalmatlannak t�n� id�s embert, vagy amikor az utols� pillanatban hat�stalan�tani kell a bomb�t, mert a c�lpont helyett annak kisl�nya veszi fel a robban� telefont.

Avner jellemv�ltoz�s�t is hitelesen adja vissza a rendez� (�s a most is brill�roz� Bana), ahogyan a kezdeti hidegv�r�, parancsot teljes�t� �s azt soha meg nem k�rd�jelez�, vak hazaszeretetb�l gyilkol� katon�b�l t�pel�d�, lelkiismeret-furdal�sokt�l gy�t�rt, majd az ellenf�lt�l retteg� �s a csal�dja hi�ny�t�l szenved� idegronccs� lesz.

Tulajdonk�ppen itt b�juk meg a film �zenete: vajon mi �rtelme van a bossz�nak, ha az csak �jabb er�szakot sz�l, amire �jabb megtorl�s a v�lasz, �s �gy tov�bb az id�k v�gezet�ig? Vagy m�g pr�zaibban: mi �rtelme a terrorizmusnak? Hollywoodi filmt�l ne nagyon v�rjunk enn�l m�lyebb erk�lcsi mondanival�t.

Spielberg teh�t �ltal�noss�gban a terrorizmus �sszer�s�g�t k�rd�jelezi meg, egy izgalmas, profin elmes�lt, n�hol szentiment�lis, n�hol nevets�ges (arabok �s izraeliek k�nyszerb�l �sszez�rva idilli hangulatban r�di�t hallgatnak - na, nem m�r!) jelenetekkel tark�tott, �s a kellet�n�l f�l �r�val hosszabb filmben (a politikai thriller t�l er�s lenne), kiv�l� sz�n�szi alak�t�sokkal (Bana mellett az �j Bond, Daniel Craig a bossz�szomjas cionista macs�, Mathieu Kassovitz a sz�plelk�, elfuser�lt bombagy�ros �s Geoffrey Rush a szellemes, de kem�ny �sszek�t� tiszt szerep�ben mind nagyot lubickolnak.)

Ja, igen, nek�nk magyaroknak van m�g egy fontos szerepl�: Budapest, amely b�szke lehet arra, hogy M�nchennek, R�m�nak �s P�rizsnak is beillik (s�t, az Operah�z egym�st k�vet� k�t jelenetben k�t k�l�n v�rost "j�tszik").

A m�ncheni mer�nylet volt az els� egyenes ad�sban k�zvet�tett, nagy m�diavisszhangot kapott terrorcselekm�ny Eur�p�ban. Most, amikor a terrorizmus a t�v�n kereszt�l szinte mindennapos esem�ny az �let�nkben, mit ny�jthat egy olyan film, mint a M�nchen? Nek�nk n�z�knek k�t �r�nyi kikapcsol�d�st, n�mi f�szkel�d�ssel. Spilebergnek pedig j� n�h�ny Oscart.