Tibetben van �si otthona e pomp�zatos megjelen�s� apr� termet� kuty�nak. A legenda szerint a megismer�s istene /Buddha Manjusri/ bej�rta a n�gy kontinenst, s �tj�n nem k�s�rte m�s, csak egy apr� termet� kutya. Ez a kutya pillanatok alatt hatalmas oroszl�nn� v�ltozott, hogy h�t�n utazhasson Buddha. Tibet templomaiban ma is megcsod�lhatjuk a szellemoroszl�nok k�pm�sait.

1653-ban a dalai l�ma l�togat�st tesz a k�nai cs�sz�rn�l, h�dolata jel��l egy oroszl�nkuty�t vitt aj�nd�kba az uralkod�nak, a Nap fi�nak.

Az id�k folyam�n gondos teny�szt�si munk�val pekingi palotakuty�kkal keresztezt�k. A shih-tzu �ltal�nos ismertet�i

G�mb�ly� fej�t d�s sz�rzet bor�tja, k�l�n �rdekess�g a tekint�lyes pofaszak�lla, szak�lla.

Arcorri r�sze sz�gletes �s r�vid, nem r�ncos. Orrt�kre fekete, szeme nagy, kerek, barna.     F�le nagy, lel�g�, hossz� sz�r bor�tja, ez�rt �gy t�nik, mintha egybeolvadna a nyak sz�r�vel. H�ta egyenes, mellkasa izmos, sz�les, m�ly, �gy�ka r�vid. Mells� v�gtagjai r�videk, izmosak, er�s csontozat�ak, a d�s sz�rzet miatt pedig m�g vastagabbnak l�tszanak. H�tuls� l�baik r�videk, izmosak, h�tulr�l n�zve egyenesek, ezeket is d�s sz�r fedi. Mancsa kem�ny, s a sz�rzet miatt nagynak l�tszik�l�nk, t�ncol� j�r�s jellemzi, h�tulr�l n�zve talp�t teljes terjedelm�ben mutatja. Magasan t�z�tt, hossz�  sz�rzettel bor�tott fark�t vid�man a h�t�ra kunkor�tja. A farok�v legmagasabb pontja k�r�lbel�l egy magass�gban van a koponya legmagasabb pontj�val, ez a kuty�nak harmonikus sziluettet k�lcs�n�z.  Pazar bund�ja t�m�r hossz�, puha, s�r�, de nem g�nd�r, gyapjas aljsz�rzettel. Enyhe hull�mok enged�lyezettek. A hajb�bita felk�t�se aj�nlott, mivel a kutya t�k�letes l�t�sa csak �gy biztos�tott. Minden elk�pzelhet� sz�nben �s �rnyalatban teny�sztik. A t�bbsz�n� �llatok homlok�n feh�r csillag, �s a feh�r farokv�g nagyon k�v�natos.

Magass�ga 26,7 cm felett ne legyen. Testt�mege 4,5-7,3 kg k�z�tt.