Az �r farkas teny�szt�se szorosan �sszef�gg az �r n�p t�rt�nelm�vel. A XII. sz�zadban Nicholas Breakspare lett az els� �s egyetlen angol p�pa – IV. Hadrian n�ven. P�pai bull�t bocs�tott ki, mely mag�ban foglalta t�bbek k�zt azt is, hogy �rorsz�g t�rv�nyes kir�lya II. Angol Plantagenet Henrik. Ez �ltal t�rv�nyes�tette �rorsz�g Anglia �ltali megh�d�t�s�t �s kizs�km�nyol�s�t. 1062-ben, a kinseli vesztes �tk�zet ut�n az �r ellen�ll�s vezet� egy�nis�gei, O’Donnell �s O’Neill elhaj�ztak a Lougshwilley-i Rathmullen-�b�lb�l Franciaorsz�gba. Ez az exodus, mely az "Earl-�k kirep�l�se" n�ven vonult be a t�rt�nelembe, v�gett vetett �rorsz�g kelta t�rt�nelm�nek is. E nemeseket az �nk�nt v�llalt sz�m�zet�sbe term�szetesen k�vett�k a kuty�ik is.

A megsz�llt �rorsz�gban az �r farkasok teny�szt�se nagyon ritk�v� v�lt. Ez r�szben annak volt tulajdon�that�, hogy �rorsz�got tulajdonk�ppen kifosztott�k a megsz�ll� seregek. Visszavetette a teny�szt�st az a rendelet is, melyet Cromvell "hozatott" meg a Kilkenny �r parlamenttel 1652. �prilis 27-�n, mely megtiltotta az �r farkaskutya exportj�t. Tette azt Cromwell att�l val� f�lelm�ben, hogy a farkasok nagyon elszaporodhatnak �rorsz�gban �r farkasok n�lk�l.

A XVII. sz�zad v�g�n �s az azt k�vet� id�szakban nagy �h�ns�g tombolt �rorsz�gban. �heztek nemcsak az �rek, de a kuty�ik is.

M�g nagy sz�mban �ltek farkasok az �r szigeten, sok �r farkas is vad�szta �ket. De az �h�ns�g s�lytotta a farkasokat is. R�szben az �r farkasok "m�k�d�se", r�szben a nagy n�lk�l�z�s k�vetkezt�ben a farkasok kipusztultak az �r szigeten. �gy a tov�bbiakban nem volt sz�ks�g nagy sz�mban �r farkaskuty�ra. A kuty�k sz�ma er�sen lecs�kkent, szinte csak st�tusszimb�lumk�nt maradt meg egyes �r nemesek mellett